Zala György


Prejsť na obsah

Murális munkái, portrék, síremlékek


A közterekre állított, nagyközönségnek szánt történelmi emlékművek mellett Zala György kezdettől fogva számos, az intim műfajba sorolható kegyeleti művet, síremléket készített és kiváló portrék sorát mintázta meg. Kevesebb a vallási és mitológiai ihletésű alkotásainak száma. Az épületdíszítő, murális munkái közül a pécsi székesegyház faragott kőemlékeinek stílusos helyreállítása, rekonstrukciója és a Kúria, az Igazságügyi Palota homlokzatának plasztikái a legjelentősebbek. Még tanulói éveiben készített a müncheni nagypályaudvart díszítő szoborműveket.
A pécsi székesegyházat, Magyarország középkori legértékesebb műemlékeinek egyikét I. István király kezdte építtetni. A XII. században készültek az altemplom lejáróinak domborművei. A székesegyházat ért pusztítások és átépítések nyomán 1887-ben Dulánszky Nándor püspök Hauszmann Imre javaslatára a millenniumi ünnepségekre hozzáfogott a stílszerű helyreállításhoz. Forster Gyula miniszteri tanácsos járt közbe a püspöknél, hogy a székesegyház művészi munkáinak elkészítése magyar szobrászok és festők bevonásával valósuljon meg. Ebédre hívta meg a püspököt, Székely Bertalant, Lotz Károlyt, Zala Györgyöt és Stróbl Alajost.
1891. június 22-én szentelhették fel a Friedrich von Schmidt osztrák építész
-restaurátor tervei alapján Kirstein Ágoston építésvezető irányításával, újjáépített dómot. Az erőteljes beavatkozás közben egyedül a plasztikai munkák esetében ragaszkodtak a töredékes, hiányos faragott kőemlékek, domborművek eredetiségre törekvő helyreállításához.
Az ifjú Zala mintegy négyszázhatvan románkori figurát állított helyre, zömmel mintázott újra: “Ettől kezdve külföldön mint dóm
-építőszobrászt kezdtek emlegetni.”
A szentély feljárók által közrefogott felületen, az egykori Szent Kereszt oltár helyén látható a félkörbe komponált Népoltár. A háromnegyednyire kidomborodó feszület Mária és Magdolna sirató, és két angyal szimmetrikus fohászkodó alakjával az oltárképet pótolta. Az altemplom északi lejáratát az Ószövetség jelenetei díszítik. Jobbról indul a világ teremtése, Isten az agyagból formált embert ujjának érintésével életre hívja; Isten alkotja Évát; Megparancsolja nekik, hogy a tudás fájáról ne egyenek; Az Úristen dicsősége fényében mint világkormányzó, jobb kezét áldásra emeli, balja pedig a világot tartja; A bűnbeesés. Ős szüleinket a kígyó elcsábítja. Éva szakít a gyümölcsből, s Ádám is eszik belőle; Isten az engedetleneket angyala által kiűzeti a paradicsomból; Káin és Ábel áldozatot mutatnak be; A vízözön. Noé áldozatot mutat be Istennek; Ábrahám készül Izsákot feláldozni; Izsák megáldja Jákobot; Józsefet eladják testvérei; A fáraó igyekszik seregével elérni Mózest, aki az izraelitákkal már átkelt a tengeren; Krisztus mint ítélőbíró négyzetes kompozíciója gazdag szimbolikával kitölti a homlokfalat.
A déli hajó lejáratában balfelől kezdődik az elbeszélés: Sámson megöli az oroszlánt; Sámson egy szamár álkapcsával agyonver ezer filiszteuszt; Delila levágja Sámson haját; A megvakított Sámsont egy poroszló megkötözve elvezeti; Sámsont egy ifjú vezeti el; Sámson egy fát gyökerestől kitép; Sámson a filiszteusokat játékával mulattatja; Megrázván az oszlopot az épület összedől és Sámsont a filiszteusokkal együtt agyonüti; Gedeon karján a gyapjú; Az angyali üdvözlet; Mária meglátogatja Erzsébetet; Jézus születése; A kisded Jézust imádják a pásztorok, kiknek; Csillag jelenti, hogy megszületett a Messiás; A három király Jézus előtt; A három király Heródes előtt; A három királyt álmában angyal inti, hogy ne térjenek vissza Heródeshez; Heródes megöleti a betlehemi gyerekeket; Athalia megöleti a király gyermekeit; A Szent Család Egyiptomba menekülése; A tizenkét esztendős Jézus a templomban tanít; A kánai menyegző; Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Az utolsó vacsora./59/
A Janus Pannonius Múzeum kőtárában megtekinthetők a hiányos, erősen sérült eredeti domborművek maradványai. Összevethetők Zala munkáival.
Ipolyi Arnold elemezte az eredeti faragványok forrásait, erényeit és hibáit. Ő a Sámson erősségét, a népmondai “fanyövő, fakitépő” motívumával magyarázta. A jelenet a képfaragó saját találmánya. A keleti bölcsek viseletében a Pécs környéki szláv lakók viseletét sejtette. A történet egymást követő jeleneteit az alakok és csoportjaik változó ritmusával oldotta meg. Előképe számos római és későbbi faragvány lehetett. Zala György másolatai bátran tekinthetők az elpusztult régiek helyettesítőinek. A redők és arcok puha, hullámvonalszerű átmenetei helyett munkáin a szögletes vonalvezetés a jellemző. Az eredeti töredékeken a felület az idő, a romlás nyomán pusztult, tompult. Zala művein a szögletes, éles formák a halvány színezéssel és dús aranyozással módosulnak, teljesednek ki az árnyékvetés gazdag rajzolatával.
“Munkája a lehető legeredetibb másolás, ... A megrongált alakokat és csoportokat, amelyeknek csak tárgya volt adva... Zala a legszigorúbb értelemben vett stílszerűséggel, valódi műarcheológiai bravúrral mintázta újra... úgy látszik, első pillanatra beleélte magát a román ízlésű képfaragás, főkép pedig a pécsi kőkép-maradványok szellemébe... egyszerre felfogta és annyi szeretettel és műgonddal adta vissza másolatain, mintha soha életében modern szobrot nem faragott volna...” – dicsérte az alkotót Ipolyi Arnold./60/
Egyedül a mellékhajó dél felőli fülkében emelkedő Szent István
-oltár alakjai készültek (1890) eltérő felfogásban. Az aranyozott íves kerettel záródó kék-arany hátterű triptichon középső fülkéjében Szent István, két oldalán egy-egy angyal bronzszobra áll. Az életszerűen, finom részletezéssel megmintázott királyalak a koronázás jelvényeivel, kardjával - két oldalán az egyéni arcvonásokkal és öltözettel, stilizált szárnyakkal megjelenített imádkozó angyalpár csendes áhítata, szinte mágikus realizmusa vitathatatlanul a székesegyház - egyben az alkotó legszebb műveinek egyike. Felettük kék zománc alapú medalionok aranykörvonalú képei Szent István életéből vett jeleneteket ábrázolnak: Vajk megkeresztelését, István koronázását, Istvánt és nejét Gizellát fogadja Mór pécsi püspök, Az intelmek átadását Imre hercegnek, a legfelső István halálát. Az áttört bronzművet Schindler János bécsi szobrász készítette. A szobrokat Hanusch A.(?) öntötte.
Zala György kevésszámú vallásos művei közül később még az 1935. évi III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon bemutatott Judás c. szobrát említik. Ennek sorsát nem ismerjük.
A pécsi domborművek stílszerűségével együtt feladat volt az Ó- és Újszövetség eseményeinek, időbeli kifejlődésének tudatosítása a középkori írni
-olvasni nem tudó hívek utódaiban. A 19. századi új intézmények, középületek homlokzatait díszítő gazdag művészeti program megalkotói a pompa, a gazdagság megjelenítésén túl célul tűzték ki a közönség tájékoztatását, megnyerését az intézmények és tevékenységük elfogadtatását is.
Az 1896-ra Hauszmann Alajos tervei szerint felépült Kúria, az Igazságügyi Palota homlokzata Stróbl Alajos Justitia
-szobrával, Fadrusz János a Törvények őre és a Törvényhozó allegorikus alakjaival vált teljessé. Zala György pedig szinte cégérként fogalmazhatta a főhelyre, a timpanon mezejébe a Bírósági tárgyalás, a Törvényhozás és a Törvénytanítás epizódjait, mozzanatait. Természetes, hogy illusztrációk születhettek. Azonban a kor jellegzetes intézményeinek bevezetése, megismertetése volt a megbízók célja. Bizonyára annak is meg volt a jelentősége, hogy a korszak három legrangosabb művészét bízhatták és bízták meg a jog, az igazságszolgáltatás szimbólumainak megjelenítésével az épülő, új parlament szomszédságában. Ez a szándék folytatódott a belső tereket ékesítő Lotz Károly festette freskók sorozatával, és az uralkodó oda szánt szobrával. Még 1890. július 31-i ülésén a Képzőművészeti Tanács Keleti Gusztáv és Czigler Győző társaságában küldte ki Zala Györgyöt Stróbl Alajos ide készülő I. Ferenc József mellszobra helyszíni zsűrizésére./61/
A budavári királyi palota építkezései során 1901-ben fogott a művész a Hauszmann Alajostól kapott megbízása alapján Deák Ferenc és Andrássy Gyula mellszobrának mintázásához. 1902 februárjában kerültek a palotába a Róna és Haraszty féle hazai ércöntödében elkészült szobrok.
Ezekben az években még a millennium lázában bővelkedtek a vezető művészek monumentális, nagyszabású közösségi megbízatásokban. De szép számmal jelentkeztek megrendeléssel polgárok, művészek, politikusok, gazdálkodók és családjaik, kisebb szakmai, baráti közösségek alkalmi, élő vagy emlékportrék mintázására.
Zala György korán kitűnt kivételes karakterérzékével. Münchenben művésztársairól készített arcképmásait 1882-ben a Műcsarnok őszi kiállításán mutatták be a Fél a baba kompozíciójával együtt: Roskovics Ignáczot a későbbi oltárkép festőt ábrázoló képmást, Karlovszky Bertalant, aki a reprezentatív arcképfestésben tűnt ki, és akivel majd 1939-ben közös emlékkiállításukat rendezték meg a Műcsarnokban. De ebből az időből való Charles Hinné belga, Szárics Imre és Papp Henrik magyar festők, Gajzágó Salamonné portréja, valamint a Gyerekképmások című domborműve is. Ugyancsak pályája kezdetén kiváló alkalom kínálkozott a tizenhárom aradi vértanú arcképplakettjeinek elkészítése során az egyéniség fiziológiai és pszichikai jellemzőinek bronzba fogalmazására. Emlékművein az egészalakos körplasztikák, (Deák Ferenc, Erzsébet királyné, Tisza István stb.) és a domborművek mintázása során is a tökéletes portréhűségre törekedett. Előzetes fejtanulmányt készített az Andrássy
-szoborhoz. A kész művön aztán háromszor mintázta újra: a lovon ülő főalak a két történelmi dombormű életnagyságú főszereplőjeként is megjelenik a résztvevők népes csoportjainak felismerhető kiválóságaival együtt.
Új feladat volt a grófnak a krasznahorkai kápolnába szánt díszes, finom művű márványkerettel együtt mintázott tábornoki egyenruhás arcmása. A keret felső részében a jelszava: Fidelitate et fortitudie – Hűséggel és bárotsággal. A fehérmárvány dombormű másolatát a beltéri kastélyban is elhelyezték. A mester készítette 1893-ban a tőketerebesi szarkofág emlékműveit is. A térdeplő gyászoló nőalakhoz az elhunyt gróf leánya, Ilona grófnő, Batthyány Lajos fiumei kormányzó felesége ült modellt.
A művész munkásságának a közelmúltbani ritka elismeréseként az 1996. évi reprezentatív, az európai historizmust bemutató bécsi kiállításon az ő félalakos Andrássy bronzműve és Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festménye képviselte hazánk művészetét.
1889-ben arról írtak, hogy készül Zala György legújabb műve: Kossuth Lajos élethű mellszobra. A művész egyik párizsi útján Torinóban felkereste Kossuth Lajost és sokat beszélgettek az aradi vértanú
-szoborról. Faggatta az alkotót az emlékmű koncepciójáról és kivitelezéséről. A politikus fonográf felvételen őrzött mondatai is az emlékmű értékeit dicsérik. Engedélyt adott mellszobra elkészítéséhez. A szobor sorsa ismeretlen.
Minden bizonnyal a 80-as évek végén, a 90-es évek elején jeles művészekről mintázott és remekbe sikerült női arcmásai a legjelentősebbek kultúrtörténeti és esztétikai szempontból egyaránt.
Az ő szemével láthatjuk a magyar irodalom országosan ünnepelt romantikus hevületű, kiapadhatatlan mesélője, Jókai Mór derűs arcvonásait, huncutkás tekintetét. Az írót munkássága ötven éves jubileumára
- első munkája, a Zsidó fiú c. dráma 1843. évi sikere ünnepére - készülve országszerte hívták megemlékezések tartására. “Jobb minekünk itthon. Hanem majd magam helyett elküldöm mindenűvé azt a remekül készült mellszobromat, amelyet most végzett be Zala György művész barátom. Az legalább ott marad emlékül s a lelkemnek egy darabja is vele” - írta nyílt levelében a Szegedre invitáló Keméndy Nádonrnéhoz,/62/ 1893. április 9-én. A művészbarátság kedves emléke az 1891. június 9-én kelt névjegyes üdvözlet a szobrásztól.
A Nemzeti Galériában őrzött fehér márvány büsztön furat őrzi az egykori bronz babérág rögzítésének helyét. A plintosz, a talapzat ívesen keskenyedő mezejében a koszorús író aláírását őrzi.
A művészek a jubileum emlékére 1893 tavaszán az író sváb-hegyi nyaralója udvarán felállították Zala művét. A mai Költő utcai emlékháznál sajnos, a szobor elpusztult. A balatonfüredi villája kertjében álló szobrát Gyenes Tibor készítette (1960).
Az országos ünnepélyt előkészítő bizottság elnökévé báró Eötvös Lorándot, a Tudományos Akadémia elnökét választották. A jubileum napján a művészek ajándékát egy remekbe faragott szekrényt, benne mintegy száz akvarellt, toll- és krétarajzot, valamint vázlatot tartalmazó albumot ünnepi beszéd kíséretében Zala György adta át. Ide szánt, idős, szakállas Tanulmány
-fej című érzékeny szép szénrajzát az albumból a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik, az író egy későbbi, 1898-ból való bronz portréjával együtt, amely 1991-ben a Szépirodalmi Kiadótól került a múzeumba. Ott látható Lévay József költő, mellén összefont karral mintázott fél alakos, barnára színezett gipsz szobra, - “Néhai barátom emlékére Zala György” felirattal - és Szana Tamás, művészeti író, kritikusnak magas talapzatra komponált bronz arcmása is. A Petőfi-ház 1985 évi raktárrendezése óta gazdagítják a Művészeti Tár anyagát./63/
Legjobbak közé sorolható Ligeti Antal a kereskedőből vált festő időskori portréja. Ligeti témáért eljutott a Közel
-Keletre, Palesztinába is. A Nemzeti Múzeum képtárának őrévé nevezték ki. Munkácsy és Mészöly támogatásával is fontos érdemeket szerzett. A Petrovics Elek szerint bravúros realizmussal mintázott idős arc a tapasztalt, művelt, jólelkű, becsületes férfi árnyalt érzelmi jellemzését adja. Természetes embersége, szeretetben eltöltött alkotó évtizedek alakították az arcvonásait. Az 1887-ben készült szobor vörösmárvány talapzata összetört.
Az idős Tisza Kálmán drámai portréját enyhén balra fordított fejjel, kopaszodó homlokkal, csapzott hosszú hajjal
- vállközépnél és a mell felső részénél egyenesen elvágott törzzsel örökítette meg.
Ugyancsak 1887-ben mintázta meg Zsedényi Ede konzervatív politikus, Szepes vármegye országgyűlési képviselője, az ország lutheránus pápája portréját. A büsztöt augusztus 8-n Ó Tátra
-Füreden, József nádor nyaralója mellett állították fel.
1891-ben Angelics István mitroviczi görög katolikus főesperes megrendelésére készítette el Angelics Germanusz volt patriárka életnagyságú mellszobrát a karlováczi gimnázium részére karrarai márványból.
Horvát Boldizsárt, a szombathelyi születésű, irodalompártoló igazságügyminisztert 1893-ban mintázta meg. A liberális politikust szívélyes barátság fűzte Deák Ferenchez és Eötvös Józsefhez.
A Pozsonyból Esztergomba települt Forster család a mezőgazdaság és a kultúra, a művelődés, terén is sokat tett. Forster János esztergomi főkáptalan, majd a pesti papnevelde
-intézet jószágkormányzójának markáns, dús hajjal, szemöldökkel, nagy orral, bal állán szemölccsel készült arcmása bizonyára a megrendelő igényét, ízlését tükrözi.
Fia, Forster Gyula báró, jogi és művészeti író, miniszteri tanácsos. 1895-től a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke, az Országos Képzőművészeti Tanács másodelnöke, az Erzsébet királyné-emlékbizottság elnöke. Közreműködésével jutott Zala a pécsi neoromán dombormű
-friz megbízatáshoz. Márványmellszobrát az 1892. évi társulati kiállításon mutatta be gr. Károlyi Gyula mellszobra társaságában.
A hazai lótenyésztés neves szaktekintélye, szervezője Kozma Ferenc lótenyésztő, lovastestőrtiszt, aki részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. A mezőhegyesi ménesgazdaság későbbi igazgatójáról 1893-ban készült első portré a középkorú férfit, derékig ábrázolja. Jobb vállán széles gallérú kabátja dús redőket vet. Lazán megkötött csokornyakkendőt
- fölfelé kunkorodó, tömött bajuszt, kis ajakszakállt visel. Fejéről gipszmásolat készült a “Mezőgazdaságunk nagyjai” gyűjteményhez.
1897-ben készült újabb szobrát közszemlére tették ki a Mezőgazdasági Múzeumban, majd 1898. május 28-án leplezték le Mezőhegyesen. A másfél méter magas talapzat első oldalán bronz dombormű idézte fel a neves gazdász emlékét: 1872 májusban a király miniszteri biztossá léptette elő. Oldalt: “Kozma Ferenc a magyar lótenyésztés újjáalakítójának, személyes munkatársai. Született Sörnyén 1825-ben, átvette a lótenyésztési ügyek vezetését 1868-ban és vezette 1892-ben bekövetkezett haláláig.
” A Semmelweis
-követő Kézmárszky Tivadar nőgyógyász, szülészorvos, egyetemi tanár, a hazai korszerű bábaképzés megszervezőjének portréját az I. sz. szülészeti klinika lépcsőházában 1906. szeptember 23-án avatták fel.
Gyenes László drámai színész, Paulay Ede növendéke párizsi ösztöndíj után Kolozsvárra került, majd 1882-től a budapesti Nemzeti Színház tagja, 1907-től örökös tagja volt. Zala nevezetes alakítása, az 1883-ban bemutatott Ember tragédiája Lucifer szerepében örökítette meg (1912). A négyszáz előadás főszereplőjének törzse enyhén balra előre dől fedetlen jobb vállal és karral. Bal vállán átvetett, gazdagon gyűrt leplét kifejező mozdulattal markoló kezekkel, arcán a kétkedés vibráló nyugtalan feszültségével talán Rodin Calaisi polgáraival rokonítható. Ő volt a Mephistó első magyar alakítója is a Nemzeti Színházban. 1937. júniusában arról tudósítottak, hogy a szobrot a Horvát-kertben akarják felállítani.
Benczúr Gyula festőfejedelem, az akadémizmus legjelentősebb mestere. A Hunyadi László búcsúja, Vajk megkeresztelése, Budavár bevétele festőjének szülővárosa, Nyíregyháza tanácsa halála után emlékszobra elkészítésére Zala Györgyöt kérte fel. Az alkotó már 1921. szeptember 21-én a Magyarság c. újságban beszélt Benczúr Gyula szobráról, amely Nyíregyháza főterére készül. Ezen a terven az idős festő átvetett lábbal festőköpenyben baljában széles palettával, lendülő jobbjában ecsettel díszes oszlopfejezeten ül. Föléje fiatal szárnyas nőalak magasodik. A tervezet megvalósítása anyagiak hiányában elmaradt. Végül a szülőváros 1941-ben a G. Fekete Géza által faragott kőszobrot emelte Benczúr emlékére. Elkészült viszont a festő fiatalabbkori bronz mellszobra. Ezen fedetlen fővel, kócos, fésületlen fürtű, dús hajjal, hegyes szakállal, nagy bajusszal ábrázolta a művésztársat. Széles, lebbenő gallérú kabátja ráncába rejtett három ecsetet talán a palettához szorító kéz lemaradt. Az eleven, friss mintázású, impresszionisztikus arcmást ívesen keskenyedő fekete márvány talapzatra komponálta. Benczúr Gyula és tanítványai 1921. évi műcsarnoki kiállításon mutatták be. A portrét a festő leánya 1950-ben ajándékozta a Nemzeti Galériának./64/
A Nemzeti Galériában őrzik a festő patinázott gipsz domborműves, relief
-szobrát is. A szobor a Bazilikából átvett Zala-letétek közül való. Több kisebb allegorikus gipsz vázlat figurával Virágh Gábornétól, Zala György örökösétől vásároltak 1958-ban./65/
Az 1930. július 16-án rendezett Benczúr
-emlékünnepségen a még mindig jó tartású hetvenkét éves Zala György a festő gyermekei, Benczúr Ida és Ürmössyné Benczúr Elza valamint fia, dr. Benczúr Gyula orvos társaságában vett részt.
Az 1931. évi téli tárlaton megérdemelt sikerrel szerepelt Ludwig Gyula tábornok mellszobra, amely Siklódy Lőrinc nevű tanítványával közösen alkotott műve.
Látnivalóan igen gazdag, változatos a megmintázott protréalanyok foglalkozása, életútja, egyénisége.
Kevesebb ismert női portrét, többnyire színésznők, írónők, polgárasszonyok szobrait őrzik a Nemzeti Galériában. Azonban mintázásuk, ha lehetséges, felülmúlják a férfiakét. A női szépség és lélek megragadásának és kifejezésének készsége megfigyelhető már első műveinek
- a Fél a baba fiatal anya alakjának és a Mária és Magdolna c. kompozíció Magdolnájának önállóan is megformált arcmásán. A szoborcsoport láttán kapott megrendelést Mária Dorottya főhercegnő mellszobrának mintázására. A tiszta, szépen tagolt arcél, a kontyba foglalt haj által szabadon hagyott nyak és vállrész egységes finom felületkezelésének és a pompás, díszes ruha gazdag ornamensének, redőzetének ellentétére épített komponálás a klasszicista szobrok nyugalmát őrizte.
Hasonló felfogásban készült Blaha Lujza a népszínművek híres primadonnája, a nemzet csalogánya arcmása. A színésznő Debrecenből 1871-ben került a Nemzeti Színházba. Egyik legemlékezetesebb alakítása Csiky Gergely Nagymama (1908). A Kisceli Múzeumban őrzik a művésznő kezéről az alsó félkart megörökítő szobrát. A lágy drapérián nyugvó, mutató ujját enyhén behajlító kézfej puha, sejtelmes árnyékvetése igazi lírai, szobrászi remeklés.
A népszerű színműíró, Csiky Gergely 1905-ben készített portréja mai is eredeti helyén az Magyar Tudományos Akadémia emeleti folyósóján látható.
Talán egyik főműve a Tanulmányfej, több helyen Feleségem címmel említett, 1890-ből való fehérmárvány mellszobor /67/. Valószínűtlenül finom mintázását fokozza a szabadon hagyott vállat és felsőmellövet szegélyező elnagyolt, a ruha anyagát sejtető rusztikus felületkezelés. A portré szelíden hullámzó belső- és bezáró korvonalaival, sziluettjével is a szecesszió formaelvének ismeretéről és mesteri alkalmazásáról győz meg.
Az új stílus elvei, esztétikai értékei elfogadásának, tiszteletének köszönhetően terveztette meg Lechner Ödönnel Stefánia úti új műtermét, ékesítette homlokzatát a Vénusz ünneplése az Olymposzon színes majolika domborművével. Gazdag könyvtárának egyedi kötésű kötetei is erről vallanak. A 90-es évtizedbeli stílushatás szép példája a Nemzeti Galéria állandó kiállításának két gyönyörű fehérmárvány mellszobra: Jármay Béláné 1890-ben és Zsigmondy Jenőné 1898-ban mintázott arcmása. A fiatal Jármaynét ábrázoló, egybefaragott, ívelten keskenyedő talapzatra helyezett mellszobor testhez simuló, vállain pánttal összefogott estélyi ruhát visel, karjain átvetett lepel között rózsacsokor. Középen elválasztott sima haja füleit szabadon hagyja, hátul kontyba fűzött./68/ Hasonlóan szép társát, Zsigmondyné szobrát Női mellszoborként is említik. Fejét enyhén jobbra fordító, középkorú nő hullámos haját szintén kontyban viseli. Szemei mélyen ülők, ajkai zártak. Mélyen dekoltált ruhája alig jelzett, hasáb alakú, keskenyedő talapzattá formálva fejeződik be.
A portré sajátos műfaja a temető
-művészet. Zala kezdettől fogva számos síremlék tervezésére kapott megbízást. Nevezetes közéleti személyiségek, írók, művészek, polgári családok sírján találjuk műveit a Kerepesi temetőben. De Erzsébet királyné bécsi, József nádor alcsuti és várbeli, Andrássy Gyula tőketerebesi családi elmékének, szarkofágjainak is ő volt az alkotója. 1893-ban arról írtak, hogy a Petőfi Emlékbizottság Petőfi Sándor síremlékének állítására tizenkétezer forintot gyűjtött és “egy terméskőből emelt monumentum” elkészítésére, a “vértanúk és a haldokló harcos alakjának elsővé tett szobrászát”, Zala Györgyöt kérték fel. A szobor sorsa ismeretlen. A költő vonásait használta fel a millenniumi emlékműre szánt Vértanú halála c. kompozíciójához, amelyet 1934-ben mutatott be a Műcsarnokban. Az ő tervei szerint rendezték meg az 1898-as Petőfi és a Sajtószabadság ünnepét a Vigadóban
Az Építőipar 1909. október 3-i írása és “fényképek saját művekről” készített feljegyzéseiből tudhatjuk, hogy a Rákóczi
-pályázaton is részt vett: II. Rákóczi F. szarkofágtervezet Kassán 1 db./69/
Az Egyetem téren álló Egyetemi
-templom szószékén halála előtt, 1927. április 1-én lett rosszul Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. A szószék tövében helyezték el Zala György rózsából, krizantémból, olajágból, pálmából mintázott bronzkoszorúját. Szalagjain olvasható: “Prohászka Ottokár nagy magyar egyházi szónok emlékének. A magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter 1927". A püspöknek szánt síremlék pályázatán terve 1934-ben dicséretet kapott.
1928-ban elküldte tervét a kudarccal végződött Ady
-síremlék pályázatra. “Ady Endre költészetének egyik része mély filozófia, másik fele hatalmas művészet. A pályázók nagy része - azt hiszem - nem is olvasta Ady műveit, vagy ha igen, felületesen, és nem értették meg a költő mélységes művészetét és lelkét” - emlékezett vissza hetvenévesen./70/
A kecskeméti Katona József Szarkofág pályázat zsűrije – Zala György, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Révész Imre festő társaságában Siklódy Lőrinc Márton Ferenc közös pályaművét 1909. november 15-én fogadta el. A Kecskeméti Lapok megírta, hogy a zsűri tag Zala György a reggeli vonattal érkezett a városba.
Az elhalálozott művésztársak megbecsülésére vall, hogy 1901-ben ő kezdeményezte tragikusan elhunyt tanítványa, Köllő Miklós síremlékének felállítását. 1906. április 6-án Attila kincse c. gipszöntvénye árát pedig Zichy Mihály temetési költségeire ajánlotta fel.
Fentieken túl közel húsz síremléket hagyott ránk az alkotó./71/ A Kerepesi temetőben a Vizmay-Lukács család sírján súlyos, tömör hasábformájú kőkereszt tövében a Mária és Magdolna bronzváltozatát, Török Artúr tömzsi kőkeresztjébe vésett körmélyedés, lebukó napkorong előtt Magdolna gyönyörűséges, a világi fájdalom kínzó, mélységes átélésével mintázott arcmásrészletét láthatjuk. A megrendülés és gyász hasonlóan szép kifejezése a bal oldali árkádsorban található Bayer
-Krucsay család síremléke. Az öt-öt függőleges hullámos vájattal és díszes fejezeteikkel közrefogott sztélé előtt jobb lábbal előrelépő, távolodó, visszatekintő fiatal nőalak. Feje fölé emelt karjairól aláhulló lepel hátát övig fedetlenül hagyja. Lépésre készülő bal lábán törik meg, gazdagodik a drapéria esése. A kompozíció művészünk talán legszebb kísérlete a szecesszió hangulatának, formanyelvének érvényesítésére.
Másik művén, a görög sztélén fehér márvány nőalak egyik kezében táblát, a másikban irónt tartott. A táblán az elhunyt jelmondata: “Az élet kegyetlen”. Wohl Stefánia (1848
-1889) írónő síremlékét Berzeviczy Albert államtitkár 1891. február 11-én a Kerepesi temetőben avatta fel. Az írónő érzelmes művei annak idején különösen a fiatal lányok körében voltak népszerűek. Sírját 1947-ben felszámolták és a parcella többi síremlékével együtt lebontották.
Csukássy József újságíró, műfordító, a Pesti Hírlap megalapítója sírján (1893) volutával záródó pilléren a fiatalon elhunyt író bajuszos szakállas, realisztikus portréja látható. Előtte Magdolna alakjával sok rokonságot mutató nőalak a halál lesújtó fájdalmát elementáris erővel tudja kifejezni: A szívet mardosó fájdalomtól aléltan roskad az emlék lépcsőjére, megadva magát a könyörtelen végzetnek. Az alkotó bibliai emelkedettség helyett franciás realizmussal megoldott kompozíciójával az antwerpeni kiállításon 1894-ben első osztályú aranyérmet nyert. Sajnos, a gipszminta elpusztult, a Szépművészeti Múzeum háborús veszteségei között szerepel.
Még 1887-ben, a következő évi halottak napjára rendelte meg férje, Jókai Mór és leánya Jókainé Laborfalvi Róza síremlékét. A tragikus szerepek koronázatlan királynője 1837-től volt a Nemzeti Színház tagja. A fekete szienit gulán a színésznő oldalnézeti domborműves arcképe látható. Felül cipruság és álarc utal a hosszú pálya sikereire. Az alsó mezőben felirat: “Itt nyugszik az Úrban Jókai Mórné, Laborfalvi Róza, Benke Judit.”
Komócsy József költő és újságíró, a Petőfi Társaság alapító tagja, később elnöke volt. Halála után pár órával Zala halotti maszkot vett. Majd 1903-ban életnagyságú mellszobra elkészítésébe fogott, és 1904-ben a sírjára állított kettős hullám végű kereszt előtt szürke gránit hasábra helyezte annak bronzmását, a Petőfi Társaság felkérésére.
1904. október 26-án leplezték le Tahi Antal festő, budai rajztanár síremlékét Zala egyetlen ismert művét a Farkasréti temetőben. Párizsban Munkácsy tanítványa volt. Leginkább tájkép
-akvarellekkel szerepelt a Műcsarnokban. Dr. Ambrozovics Dezsőné kezdeményezésére a piktor művész barátai támogatásával valósította meg az emléket, amelynek építészeti részét Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte.
Munkácsy Mihályné Szmrecsányi Miklósnak az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat titkárának Colpachból írt levelében arról olvashatunk, hogy szerette volna, hogy elhunyt férjének Zala György, vagy Stróbl Alajos mintázta volna meg síremlékét és a hiányzó összeget kiállítási vagy koncsert belépők árából tervezte megszerezni.
Beniczky Ferenc Pest megye főispánja, az állami színházak intendánsa. Felesége Beniczkyné Bajza Lenke írónő. Haláluk után két évvel a család készülő síremléke előtt a műteremben álló, a képből kitekintő ötvennégy éves művészt 1912-ben örökítette meg fényképfölvétel. A terven az ölében rózsacsokorral elmerengve ülő ifjú feleség elé levett föveggel térdreereszkedő férj virágfüzért nyújt át. A jelenetre ölelő karral kitárt szárnyú angyal borult./72/
Másik művén egyszerű csiszolt hasábformák, szecessziós záró díszítéssel és felirattal: Beöthy Ákos 1838
-1904. Talapzata érdes, borzolt kőlap. A politikus publicista, a Magyar államiság fejlődése kötet szerzője. Síremlékén hosszú hajú, bajuszos, felgyűrt ingujjú, csizmás, hátrahúzott ballábával ülő alakja könyöklő jobb kezével támasztja fejét. Bal karját ökölbe szorítva pihenteti ölében kardja mellett.
Zala György 1925. június 18-án édesanyja, Mayer Ferencné hamvait a Vizivárosi temetőből áthozatta a Kerepesi temető 39/1. sz. parcellájába (3. sor 38. sz. sír). Síremlékét a művész tervezte. Ruskiczai márványtömbre bronz talapzaton egyszerű keresztet, tövébe babérlombokból font koszorút helyezett. A sírfelirat erősen sérült. Együtt temették Leontina nevű, tizenhét évvel fiatalabb húgával./73/
1926. június 25-én a súlyosan beteg szobrász támogatására Nékám Lajos ny. egyetemi tanár az Országos Képzőművészeti Tanács elnöke kérésével egyházi méltóságokhoz fordult (eredeti levél!). A gyors intézkedés után július 1-én Nékám a tizenötmillió forintról kapott csekket. Előlegnek szánták Samassa József egyházi író, bíboros
-érsek, 1873-ban egri érsek századik születési évfordulójára elkészítendő síremlékére: “azzal a kívánsággal zártam le levelem, hogy Zala egészsége mielőbb helyreálljon”/74/. A szobor sorsa ismeretlen.
Csernoch János bíboros, a Trianon előtti Magyarország utolsó hercegprímása halála után a kultuszminiszter megbízta Zala Györgyöt a halotti maszk elkészítésével, majd később szarkofágja tervezésével. 1931. december 25-én készült el a síremlékkel. Az esztergomi Szent István vértanú kápolna északi fala mentén elhelyezett fehér márvány síremléken párnán süvegében, mellén imára kulcsolt kézzel nyugszik a bíboros. Föléje aranyos fényű bronzangyal hajol hatalmas nyitott szárnyakkal. Jobbjával országcímeres lepellel takarja a halott tetemet. A márvány szarkofág oldalán vésett felirat: “Csernoch János bíboros
| hercegprímás esztergomi érsek | nagy időkben hű pásztor és | bölcs államférfi 1927 júl. 25. | óta az örökkévalóságban | imádkozva vissza kéri amit | életében megmenteni nem tudott.”



Zala György | lkmo@siol.net

Naspäť na obsah | Späť na hlavné menu